Az egyik leggyakrabban feltett kérdés honnan tudhatom, hogy mikor jött el az idő ahhoz, hogy kilépjek a kapcsolatból. Hogy mikor mondjál le a házasságodról, a következőket ajánlom. Ha a válás erkölcsileg szempont számodra, akkor mielőtt ezen az úton haladnál, próbáld meg először legalább egy évig. Minimum egy évig. Úgy értve, hogy TÉNYLEG megpróbálni. Kilépni mindig a legegyszerűbb út, de miután elvágod ezeket a szálakat közöttetek, akkor vége mindennek. Nincs több esély. Az életed soha nem lesz ugyanaz. Vannak gyermekeitek? Ha így döntesz, akkor az életük sohasem lesz ugyanaz.
Ha végetvetsz a házasságodnak, akkor bizonyára nem akarod, hogy egy apró kétség is legyen benned. Soha nem akarsz visszanézni és azon gondolkodni, vajon másképp történhettek e volna a dolgok. Eljutsz arra a pontra, hogy már nem teszed fel magadnak a következő kérdéseket. Mi lenne, ha…..mit kellett volna másképp csinálnom…Ha fel szeretnéd bontani a házasségi köteléket, akkor előtte tudni kell MÉLYEN A SZÍVEDBE NÉZNI, hogy mindent megtettél -e a kapcsolatotokért.
Valaha örök hűséget fogadtatok egymásnak, valaha ígéretet tettél a másiknak. De egy dolog nem mindegy, hogy ezek csak szavak vagy tettek szintjén mozognak e a jelenben…
Álljon itt egy történet, ami talán a szívedhez tud szólni, hogy kijózanítson ebből a mély mámorból..
‘A lelkész elismerte, hogy a menyasszony és a vőlegény általában szívből jövő érzelmekkel néz egymás szemébe. E tekintet ártatlanságáról és az érzések tengeréről tanúskodik…De aztán a lelkész kedvesen megkérte a menyasszonyt és a vőlegényt, hogy hajtsák le a fejüket és nézzék meg a kezüket. Elképesztő, hogy egy helyen hogyan tud egy pillanat alatt elmozdulni az energia. Amikor a menyasszony és a vőlegény figyelmét egymás szeméről a kezükre fordította, olyan volt, mintha a lelkész egy meséből egy drámába szállította volna őket. És akkor a lelkész a következőképpen magyarázta. Úgy döntöttél, hogy az életed hátralévő részét az érzéseid fogják vezérelni. De a közös életed hátralévő részében a TEVÉKENYSÉGED fog dönteni. – Nézd meg alaposan a kezeidet – kérte tőlük a lelkész. „Mert amit az elkövetkező években csinálsz, az fogja meghatározni, hogy mit láttok egymás szemében.” Más szóval, amit látsz, NEM az, amit kapsz. Amit csinálsz, azt fogod látni. ‘ (Ismeretlen szerző)
Huhh…ezt sokszor elfelejtjük…. Amit teszel, azt látod a másik szemében…
S most jön a legfontosabb pont.
Ezek a tettek nem mások, mint életetetek végéig tartó szeretet lépések. Noha a házasságotok jelenleg nem sikeres, de megfordíthatod a lavinát. Ha így teszel, akkor meglátod, hogy minden egyes cselekedet értetek lesz. Ez azt jelenti, hogy ‘ez‘ a legfontosabb dolog, amit tehetsz ebben a helyzetben vagy ez a fajta érési folyamat, önismeret, közös fejlődés fogja befolyásolni a jelenlegi vagy a következő kapcsolatodat.
Napról napra tenni kell a kapcsolatért, s nem elég egy hétig próbálgatni és majd feladni…
Nem létezik konfliktus és krízismentes élet. Ezeket tekintsd jelnek, hogy kicsit elsüppedtetek a fotelban és fel kellene rázni a párnákat, kisimítani a gyűrődéseket.
Ha nem férkőzik közétek egy harmadik idegen, ha nem birtokviszony a kapcsolatotok, csak a szürke hétköznapokban megfeledkeztetek egymás szükségleteiről, akkor még visszafordítható a folyamat.
Nagyon sok olyan eset tapasztalható, amikor a házastársak idő előtt megszüntetik a házasságukat, annak ellenére, hogy az nem érkezett el a bezárás pillanatához és néhány évvel később visszatalálnak egymáshoz.
Ha véget kell vetni, ez azt jelenti, hogy tiszta fejjel tovább tudsz lépni egy új életbe. El kell jutni egy egészséges bezárás helyre. Ez kulcsfontosságú. Ennek megvalósításáház tapasztalataim szerint, legalább egy évre van szükség. Tudom, hogy valószínűleg hosszú időnek tűnik, de ez a befektetés az életed hátralevő részére rendkívül nagy hatással fog bírni.
Tedd mindezt következetesen, tiszta szívből, félre téve az egót, a büszkeséget, a múlt sérüléseit, azt hogy ki mit fog mondani és tedd le az esküdet az újrakezdésre.
Szeretnéd látni újra ‘azt’ a pillantást? Nem ígérem, hogy könnyű lesz, vagy hogy egyik napról a másikra meg fogod látni, de engedd, hogy segítsek és idővel eljuttok oda.
‘A jövő soha nem más, mint rendrakásra váró jelen.‘ Antoine de Saint-Exupéry
